A divat holografikus, az időjárás irányított, a cipők okosak – de egyre kevésbé érezhetőek.
És valahol, egy fiók mélyén, egy pormentes dobozban ott pihen egy szandál.
Nem világít. Nem beszél. Nem méri a pulzusodat.
Csak puha. Csak kényelmes. Csak valódi.
Egy nő kinyitja a dobozt. És hirtelen visszarepül 2025-be
Abba az időbe, amikor még volt súlya egy döntésnek.
Amikor a választás nem algoritmuson múlt, hanem ösztönön.
Amikor a képernyők helyett még a szív választott.
Akkor volt a nagy leárazás – három nap, egyetlen lehetőség:
2025. június 20–21–22.
Akkor még kézbe vetted a szandált.
Felpróbáltad. Megérezted.
Nem a telefonod súgta, hanem valami belül.
És mit kaptál?
- Puha talpbetét, amitől először meglepődtél
- Tépőzáras pánt, amitől nem te alkalmazkodtál a cipőhöz – hanem ő hozzád
- Remonte minőség, ami nem akart lenyűgözni – csak jelen lenni
- Letisztult dizájn, ami olyan volt, mint egy halk „igen” mindenhez, ami te vagy
És húsz évvel később még mindig ott van
Mert volt benne valami más.
Nem az anyag. Nem a forma. Nem is a márka.
Hanem az a pillanat, amikor azt mondtad magadnak:
„Megérdemlem, hogy kényelmesen lépjek tovább.”
Vissza a jelenbe. 2025 van. És ez még nem múlt idő
Most még itt vagy.
Most még te döntesz.
Most vagy az a nő, aki felismeri: néha nem a divat számít, hanem az érzés.
A felismerés, hogy ami jól esik, az lehet szép is. És ami szép, az lehet örök.
Három napod van. Június 20–21–22.
Ez nem egy visszanézős akció.
Ez a jelen ajándéka. Egy emlék, ami még csak most születik meg – benned.
Talán a jövőben mindent újra lehet majd teremteni…
De azt az érzést, amikor egy cipő miatt eszedbe jut:
„Most végre magamra is figyelek.”
– azt nem lehet feltölteni, újranyomtatni vagy digitalizálni.
Azt most kell megélni.